Polgár és Tichy-Rács Végrehajtói Iroda

Igen, a Vht. 52/A.§-a alapján a végrehajtó az adós kérelmére, adó- és más köztartozás kivételével megállapíthatja a részletfizetés feltételeit, ha a tartozás egy részét már megfizették és intézkedett az adós vagyontárgyainak a felkutatása és lefoglalása iránt. A végrehajtó mindig az ügy összes körülményére tekintettel vizsgálja meg, hogy biztosítja-e a részletfizetés lehetőségét, valamint hogy mekkora az az összeg amelynek megfizetése esetén a részletfizetési kérelmet jóváhagyja. A végrehajtást kérő pedig előbbi feltételek hiányában is megállapodhat az adóssal a részletfizetésben.

A hatósági átutalási megbízás szabályait a végrehajtási törvény nevesíti. Valóban van végrehajtás alól mentes összeg, azonban annak a jogcímét sem a végrehajtó, sem a számlavezető pénzintézet nem vizsgálja, a beérkező összeg mértékét kell alapul venni.

A Vht. 79/A.§ (2) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (ez jelenleg 28.500.-Ft) négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A (3) bekezdés szerint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. E rendelkezéseket a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

A Vht. 79/E.§ (3) bekezdése szerint ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. Minderre tekintettel a végrehajtás alól mentes összeg kifizetését a végrehajtó bevonása nélkül közvetlenül kérheti a számlavezető pénzintézettől. Az inkasszót a végrehajtó pedig akkor tudja feloldani, ha a teljes tartozás megfizetésre került, ha részletfizetést engedélyeztek az adósnak vagy ha a bíróság az eljárást felfüggeszti.

A végrehajtási törvény erre a kérdésre is részletes választ ad. Egyrészt amennyiben igazolhatóan foglalkozáshoz nélkülözhetetlen a gépjármű, az a foglalás mellőzésére adhat okot (ennek részletszabályairól a végrehajtói irodában kérhet felvilágosítást). Másrészt a munkaeszköznek nem minősülő gépjármű forgalomba helyezhető, ha a lefoglalástól számított 8 napon belül erre irányuló kérelmét a bíróságnak előterjeszti és az állításait alátámasztó iratokat csatolja. Ugyancsak forgalomba helyezheti a végrehajtó a gépjárművet, ha az adós engedélyt nyer a részletekben való teljesítésre.

Igen, megteheti. A törvény lehetőséget biztosít a végrehajtónak, hogy a végrehajtás során a megtekintse és átvizsgálja az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait, valamint szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ezért fontos, hogy az ügyfelek a végrehajtóval együttműködjenek, mivel ha okirattal igazolja az adós, hogy a bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén nem lakik és ott a tulajdonát képező ingóvagyona sincs, mellőzhető a helyszíni eljárás. Ellenszegülés esetén rendőrt hívhat a végrehajtó, valamint a közreműködésre kötelezett személlyel szemben rendbírság kiszabását is indítványozhatja a bíróságnál.

A végrehajtó sem a követelés jogcímét, sem annak összegszerűségét nem vizsgálhatja, azonban amennyiben azt észleli, hogy a követelés alapjául szolgáló döntés kézbesítési vélelemmel vagy fikcióval hatályosult, úgy a vélelem megdöntése iránti kérelmet vagy kézbesítési kifogást terjeszthet elő. Ekkor az adósnak azt kell tudnia igazolni, hogy a megelőző eljárásban olyan címére kézbesítettek, ahonnan igazolhatóan elköltözött.

A végrehajtási törvény szigorú sorrendiséget állít fel az adós vagyonának végrehajtására. Az ingatlan csak kivételes esetben tűzhető árverésre, ha a követelés mértékére tekintettel egyéb ingóvagyonból (bankszámlán kezelt pénz, munkabér, gépjármű,stb.) nem, vagy csak aránytalanul hosszú időn belül kerülhetne sor eredményes behajtásra. Az árverés minden esetben elkerülhető, ezért fontos, hogy az adós minden esetben felvegye a kapcsolatot a hitelezőivel és a végrehajtóval.

Olyan kommunikációs csatornán, ahol a végrehajtó nem tud meggyőződni az ügyfél személyazonosságáról - így e-mailben és telefonon - csak általános felvilágosítás adható. Az ügy érdemében csak a feleket és azt lehet tájékoztatni, aki a jogi érdekét igazolta. Ennek indoka egyrészt a végrehajtó adatvédelmi kötelezettsége, másrészt az általánostól szigorúbb titoktartási kötelezettsége. Minderre tekintettel írásban, személyesen, ügyfélkapun, vagy elektronikus aláírással ellátott elektronikus küldemény útján tud az ügy érdemében eljárni az ügyfél.